Párbeszéd Európáról és magunkról

Elhangzott a Kereszténység és multikulturalizmus Európában címmel rendezett párbeszéd fórumon 2018. november 8-án.

Európa csírájában magában hordozza az emberiség legnagyobb álmának megvalósítását: a különbözőségek olyan együttélését, amelyben a különbségek megmaradnak és kibontakozhatnak.

Mi a multikulturalizmus?

A szó latin eredetű: multus – sok, és a kultúra – őrzés, művelés szóból tevődik össze.

A „multikulturális” egy jelző, amely a sokféle nemzetiségből álló társadalmakat jelöli. Multikulturális társadalomban a különböző etnikai csoportoknak nem kell feladniuk hagyományaikat, hanem bevonják ezeket abba a kultúrába, amelyben élnek pl.: Magyarországon élnek zsidók, svábok, németek , horvátok örmények, sőt némelyiknek kisebbségi önkormányzatuk is van. Ennek előnye, hogy a különböző népcsoportok hatnak egymásra az irodalom, a zene, a művészet, az oktatás és az élet egyéb terültén. Hátrány lehet, hogy a befogadó állam vagy kultúra elveszítheti saját identitását. A multikulturális társadalom fogalmát ma használhatják a bevándorlás következményeként kialakuló állapot leírására is. Nézzünk a történelemből néhány példát, amikor a multikulturális társadalom működött. A mai társadalom tudósok is egyre hangsúlyozottabban vizsgálják a régmúlt, többnyelvű, soknemzetiségű államainak működését.

Az Osztrák-Magyar Monarchiában

Előszőr említeném, hogy egyes történészek az 1918-ig fenn álló Osztrák-Magyar Monarchiát multikulturális birodalomnak tekintik. A dualizmus kori Osztrák Császárságban 11 nyelv volt hivatalos. A nemzetiségek egymás melletti élését elfogadták, de a toleráns monarchiának is meg volt a maga kultúrája. (Fontos megjegyezni, hogy az első világháború előtti Európában kizárólag Ausztriában és Magyarországon alkottak törvényt a kisebbségi jogokról). IV. Károly 1918 októberében bejelenti a Monarchia szétesését és a szövetségi államra való átállását. Elkezdődik az egyes nemzetiségek kiválása. Az első „ideiglenes nemzetgyűlést” különböző pártállású és különböző nemzetiségű személyek alkotják. Ausztria ma is tartományokból áll, ahol különböző dialektusokban beszélik a német nyelvet.

Az Európai Unióban

Egy másik példát is említenék, az Európai Uniót, melynek alapja a multikulturalizmus. A második világháború után az USA a legerősebb gazdasági nagyhatalom, a Szovjetunió a legerősebb politikai nagyhatalom, ekkor elkezdődik az európai népek egyesítése.

Az alapító atyák Robert Schuman, Konrad Adenauer, Alcide de Gasperi, Jean Monet.

Néhány gondolat Robert Schumantól:

• „A demokrácia a kereszténységnek köszönheti a létét. Akkor született, amikor az ember meghívást kapott arra, hogy földi életében tegye valóssá az emberi személy méltóságát”.
• „Csak hát a demokrácia nem jön magától. Európának a kereszténység 1000 esztendöjére volt szükség, hogy ki tudja alakítani”.
• „A demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem lesz”
• „Az országok nem egyesülnek, ha nem éreznek valami közöset egymással, és aminek mindenképpen közösnek kell lenni legalább egy minimális bizalom.”

Először „az „Európai Szén és Acél Közösség” jön létre, majd fokozatosan különböző szerződéskötések révén 1993. november 1-én jön létre az Európai Unió. Mottója „egység a sokféleségben”. Jelenleg 28 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. A „szubszidiaritás elve” alapján működik. Ez azt jelenti, hogy amit a tagállamokban helyi szinten meg tudnak oldani, arról nem kell és nem szabad magasabb szinten (esetleg az érintettek kihagyásával) dönteni. Nemzetközi szervezetként működésében keverednek a tagállamok és a nemzetek feletti tárgyalások.

2012-ben az Európai Unió Nobel- békedíjat kapott. (Alfred Nobel „a nemzetek közti testvériség” megvalósulásáról álmodott).

Magyarország 2004. május 1-én csatlakozott. A sokféle működéséből egy kezdeményezést említenék. Európai polgári kezdeményezésnek hívjuk azt, amely lehetővé teszi, hogy 1 millió aláírás összegyűjtése esetén jogalkotási tervet kérjenek az Európai Bizottságtól. Ilyen volt a 2018-ban lezárult 1 millió aláírás az európai sokszínűségért. ( „javítsa a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek védelmét és erősítse az unió kulturális és nyelvi sokszínűségét”) Továbbá említhetném a Schengeni egyezményt is, amely a határok átjárhatóságát biztosította.

Európa jövője

Mi a jövő útja Európának? Van-e jövője a reménynek? Quo vadis Európa? A mai idők jelei ilyen és hasonló kérdéseket tesznek fel. Európa csírájában magában hordozza az emberiség legnagyobb álmának megvalósítását: a különbözőségek olyan együttélését, amelyben a különbségek megmaradnak és kibontakozhatnak. A kereszténység ezt a kontinenst minden földrésznél jobban formálta. Ezért ma kell Európa keresztény gyökereinek fontosságát hangsúlyozni. Európa lelke abban mutatkozik meg, hogy képesek vagyunk kapcsolatokat építeni, életközösségre lépni másokkal és készek vagyunk felkarolni másokat, valamint otthont adni nekik.

Nekünk a Fokolar lelkiségben élőknek vannak elődeink, példaképeink ideáljaink és a szeretetben megélt műveink.  Ebben a zavaros időszakban, mint egy iránytű a jövőt mutatják.

„Ime a modern idők nagy varázsa
behatolni a legmagasabb szemlélődésbe
és megmaradni elvegyülni  a többiek között,
ember, ember mellett...”  (Chiara L.)

Ezek közül csak egyet szeretnék kiemelni, ami Európa jövőjére fényt vetíthet. „Együtt Európáért”. Szent II. János Pál pápa 1998 pünkösdjén összehívta az egyházi közösségeket és mozgalmakat. Arra biztatta a résztvevőket, hogy ki –ki a saját karizmáját megőrizve, szorosan együtt működve tevékenykedjenek, hogy Európát újra átitassa a keresztény szellemiség. Itt Chiara Lubich elkötelezte magát, hogy minden erőnkkel az egység megteremtéséért dolgozunk. A következő években más mozgalmak vezetőinek találkozóira és nyilatkozatok aláírására került sor. Megfogalmazódott egy cél:” Adjunk lelket Európának”. Igy született meg az első” Együtt Európáért” kongresszus, melyet 2004 és 2007- ben Stuttgartban rendeztek meg. „Olyan szeretetet találtam Európa iránt, amelyet eddig még sehol”- mondta Romano Prodi. „A köztetek megvalósuló közösség hálója hidakat ver a különböző kultúrák és népek között”- mondta a német kancellár Angela Merkel 2012-ben Brüsszelben. 2016-ban pedig Münchenben került sor a következő kongresszusra. „Ezeket a keresztényeket nem lehet többé szétszakítani, már egységben vannak” – ezek a müncheni érsek szavai. Ferenc Pápa igy értékelte:” Együtt Európáért” – egy összetartó erő, melynek célja, hogy a kereszténység alapvető értékeivel konkrét válaszokat adjon a válságban lévő kontinensünk kihívására.  Ferenc Pápa arra hívta meg az Európai Unió állam és kormányfőit, hogy térképezzék fel az utat, amely egy új európai humanizmushoz vezethet. A November elején az I. világháború lezárására emlékeztek Európa szerte. Pápai intelem hangzott el a Szent Péter téren. Az első világháború mindenkihez szigorú figyelmeztetésként szól, utasítsuk el a háború kultúráját és minden törvényes eszközzel vessünk véget még ma is a vérrel szennyező konfliktusoknak.

Végül egy mai történész, Zádorvölgyi Zita írásából vett gondolattal zárnám. Bhatti amellett tör lándzsát, hogy „a sokféleséghez és a mássághoz való joghoz társítanunk kellene a hasonlósághoz való jogot,” amely jog nem „általános egyformaságot” takar, hanem „a folyamatot az egyenlőség felé.”